Charles Bo püspök a Szent Pál Missziós Nővérek kongregációját 1990-ben alapította. A kongregációban jeleleg 80 hivatásos nővér és 12 novicia él.

Apostolkodásuk területe a szegények és menekültek felkarolása távoli területeken, beleértve a Kina határán fekvő vidékeket is. Feladataik közé tartozik az ápolás, a tanítás és a plébániai munka.    Elsődleges hivatásuknak tekintik, hogy Szent Pál társai legyenek a missziós munkában. Missziós utazásaik során már eljutottak Birminghambe, ahol megalakult egy három nővérből álló közösség.          

Rufina nővér, a noviciusmesternő, nagyon örül a különböző törzsekből érkező fiatal nőknek, akik képzésre jelentkeznek. Nagyon tetszik neki a leányok érettsége és tanulás iránti lelkesedése.
Ez a csoport igen komolyan elkötelezett nőkből áll, akiknek abszolút létfontosságú küldetésük van. Myanmar még mindig az erőszak különböző megnyilvánulásaitól szenved, és az áldozatok túlságosan is gyakran a nők, akik szisztematikus visszaéléseknek vannak kitéve. Végig kell nézniük, ahogy családjaikat, közösségeiket szétszaggatják, és lakhelyüket lerombolják.Szent Pál Nővérei és sok más helyi kongregáció az élvonalban tevékenykedik ezeknek az áldozatoknak és családjaiknak a gondozásában.  Különös tiszteletet érdemelnek ők és alapítóik, hogy munkájuk és létszámuk ilyen szépen gyarapszik, annak ellenére, hogy csak egész minimális kapcsolatot ápolhatnak a világegyházzal.  

Másik példa a Xavéri Szent Ferenc Nővérei rend, melyet 1958-ban Patheinben alapítottak. Azt a nevelést kapták, hogy az Egyházat „a 8 Boldogság szellemében”  szolgálják. Noviciusmesternőjük azt mondja. „Készen állunk megtenni bármit, hogy szolgáljuk az Urat és az Ő népét: bármi áron!”

Innocent nővér Moulmeinből nagyon jó példa erre. 17 évig hivatalnokként dolgozott egy műszaki iskolában. Mindezen évek alatt nagyon vágyott rá, hogy nővér lehessen, de otthon maradt beteg fivérét ellátni, annak haláláig. Most már szabad és készségesen vállal minden apostoli munkát, amelyre megkérik.   

Más női kongregációk is hasonlóan elkötelezetten végzik figyelemre méltó apostoli küldetésüket. Nagy gyermekotthonokat üzemeltetnek, melyeket a háborús árvák részére hoztak létre. Mások a szegények oktatására koncentrálnak, meglátva, hogy ők így építhetnek hidakat és járulhatnak hozzá a civil társadalom fejlődéséhez.   

Mind-mind csodálatos tanúságot tesznek egyházuk életerejéről, mely a küzdelmek és a világegyháztól való elszakítottság állapotában is virágzik, reményt és bátorságot adva az elnyomott  népnek, és példát mutatva hitből mindannyiunk számára.